Féltékenység és ami mögötte van: az igazi félelem

A féltékenység jelensége komoly gondokat okozhat egy kapcsolatban, a szakemberek szerint ez az egyik leggyakoribb probléma egy szerelmespár életében. Egyesek úgy vélik, hogy a féltékenység egyfajta fokmérője lehet a szeretetnek vagy szerelemnek, mások szerint meg éppen fordítva van a dolog: ha szeretünk valakit, és őszinték vagyunk egymáshoz, akkor bízunk egymásban, tehát valójában semmi okunk nincs arra, hogy féltékenyek legyünk.

A féltékeny emberek általános jellemzői

Egy felmérés szerint a következő dolgok állhatnak a féltékenység mögött, vagyis aki féltékeny,

• annak alacsony az önbecsülése;
• szorong, érzelmileg instabil;
• nagymértékben függ a partnerétől;
• elégedetlen a párkapcsolatával;
• attól tart, hogy a partnere nem szereti eléggé;
• nem érzi magát biztonságban a kapcsolatban.

Ezek a jellemzők a féltékeny fél bizonytalanságáról szólnak, vagyis arról, hogy valószínűleg ő saját magával sincs megelégedve, a saját maga értékeivel és fontosságával nincs tisztában. De nemcsak az egyes emberekre jellemző tulajdonságok válthatják ki a féltékenységet, amellett a kapcsolatra jellemző tulajdonságok is közre játszhatnak, mint például az őszinte kommunikáció hiánya és a bizalmatlanság.

Mit tehetünk féltékenység esetén?

Ha felüti a fejét a féltékenység (egészségtelen mértékben – bár kérdés lehet, hogy a féltékenység minimális jelenléte egyáltalán egészséges-e), akkor érdemes végig gondolni a kapcsolatunkat. Ha a párunk indokolatlanul féltékeny, üljünk le beszélni vele, és biztosítsuk arról, hogy semmi oka nincs rá, mert ő nagyszerű és vonzó ember. Beszélgessünk őszintén, kérdezzük meg, miért gondolta, mit érzett, szerinte mi lehet az oka annak, hogy egyáltalán felmerült benne, hogy megcsalhatjuk. Ha őszintén megmondjuk neki, mi mit érzünk vele és a kapcsolatunkkal kapcsolatban, sokkal inkább bízni fog bennünk és a közöttünk lévő szeretetben, mint ha titkolóznánk, vagy azt érezné rajtunk, hogy nem mondunk igazat

S mit tegyünk, ha mi vagyunk féltékenyek?

Ne ellenőrizgessük folyton a partnerünk telefonját vagy üzeneteit. Ne nyomozzunk, ne kövessük a másikat – az úgyis olyan méltatlan. Az őszinte beszélgetés ebben az esetben is ajánlott út, hiszen annál nincs megnyugtatóbb, mint amikor a másik elmondja nekünk, mit érez, mit gondol – a kapcsolatunkról és rólunk.

És dolgozzunk önmagunkon! Dolgozzunk azon, hogy a bizalom visszatérjen önmagunkba és a kapcsolatunkba. Az őszinte kommunikáció esetén fontos, hogy ne mutassunk haragot vagy szarkazmust – az ellenségességet válthat ki a másik félből. Legyünk közvetlenek, barátságosak. Mondjuk el, mit érzünk, és keressünk együtt megoldást a helyzetre. Így megelőzhetjük, hogy egyrészt nevetséges helyzetbe hozzuk magunkat, másrészt hogy a párunknak idegesen védekezni kelljen a (jogos vagy jogtalan) vádaskodásunkkal szemben.

Érdemes észben tartani: amikor alaptalanul féltékenykedünk, akkor nem azt mutatjuk meg a másiknak, hogy mennyire szeretjük, hanem a saját bizonytalanságainkat tesszük nyilvánossá.

Apropó, jogos félelem

Komoly probléma, ha a partnerünk elárulta a bizalmunkat, és valóban megcsalt. Tisztázzuk a párunkkal, hogy mi monogám kapcsolatot szeretnénk, s ha ő ezt nem tudja nekünk megadni, akkor lehet, hogy jobb, ha inkább elválnak az útjaink, és keresünk olyasvalakit, akinek az értékei összeegyeztethetőek a mieinkkel.

Forrás: ridikul.hu